Újrahasználat és javíthatóság

Az Európai Zöld Megegyezés égisze alatt 2021. március 11-én pedig – a korábbi célok továbbfejlesztéseként, összhangban a 2050-es karbonsemlegesség kívánalmával – megszületett a második körforgásos gazdasági cselekvési terv is.

Bár már az elmúlt évtizedben is fontos szempont volt az életciklus-szemlélet, mely az egyes termékek teljes életciklusának (azaz a gyártási, használati és hulladékká válási folyamatainak) teljes környezetterhelését figyelembe vette; ez a lineáris modell „kunkorodik” a jövőben össze azáltal, hogy a jobb terméktervezés megkönnyíti a hulladékfeldolgozók munkáját, a hulladékfeldolgozásból származó másod­lagos nyersanyagok jobb hasznosíthatósága, a gyártási folyamatokba való aktívabb vissza­forgatása pedig kiemelt hangsúlyt kap.

A körforgásos gazdaság égisze alatt azonban nemcsak a jobb terméktervezés és a hatékonyabb hulladékgazdálkodás szerepel célkitűzésként, hanem a termékek használati fázisának tulajdonképpeni elnyújtása, meghosszabbítása is, vagyis a körforgásos gazdaság fontos és kiemelt eleme a termékek újrahasználata.

Nyugat-Európa számos országában már évtizedek óta működnek újrahasználati központok. Ezekben a központokban jellemzően hátrányos helyzetű munkavállalók fog­lalkoznak a hozzájuk elkerülő régi vagy hulladékká vált használati tárgyak tisztításával, javításával és értékesítésével.

Ezeket a szervezeteket a szociális-gazdasági igények hívták életre: jellemzően – mind a munkavállalói kör, mind a vásárlói célcsoport szempontjából – szociális céllal működnek.

Azt gondolhatnánk, hogy Magyarországon, ahol a pénzügyi-gazdasági lehetőségek tekintetében talán még ma is elmaradás tapasztalható Nyugat-Európához képest, az ilyen tevékenységre, erre a készülékellátási csatornára még sokkal nagyobb szükség van…

Ha megnézzük a hazai gyakorlatot, akkor azt tapasztaljuk, hogy Magyarországon valamilyen oknál fogva mégsem jöttek létre ezek a „reuse-center”-ek.

Mészáros Fanni, az APPLiA Magyarország cégvezetője 2017-es SZTE-szakdolgozatában arra kereste a választ, vajon hazánkban ezek a szervezetek miért nem jöttek létre korábban, illetve milyen kihívásokkal kell szembenéznünk, ha a jog­alkotói célkitűzéseknek meg szeretnénk felelni az elektronikai készülékek körforgásos gazdasága, ezen belül is kiemelten a berendezések újrahasználata, újrahasználatra történő előkészítésének megvalósítása során.

Ami a hazai újrahasználati lehetőségeket illeti, az APPLiA Magyarország 2021-ben az Országos Hulladékgazdálkodási Tervhez benyújtott észrevételeiben foglalta össze javaslatát, mely egyúttal a javítási gyakorlat támogatását is felöleli.

A beadvány itt letölthető.

A szakdolgozat itt letölthető.