Az EU piacán forgalomba hozott termékekre vonatkozó szabályok tekintetében három fő eszköztípusra kell hangsúlyt helyeznünk:
- irányelvek;
- rendeletek; és
- harmonizált szabványok.
Mit kell tudnunk róluk?
Az irányelv és a rendelet közötti fő különbség az, hogy az irányelvek címzettjei az EU tagállamok, és azokat át kell ültetni a nemzeti jogba (közvetlen hatályuk nincs), míg a rendeleteknek közvetlen hatályuk van, átültetésre nincs szükség. Ennélfogva irányelvek esetén a piaci szereplőknek mindig ellenőrizniük kell az EU-tagállamok helyi jogszabályait, amelyek az irányelvet a nemzeti jogba átültetik.
(Azonban a Bíróság bizonyos esetekben elismeri az irányelvek közvetlen hatályát is, az egyének jogainak védelme érdekében. Az irányelvnek akkor van közvetlen hatálya, ha rendelkezései feltétel nélküliek, kellően egyértelműek és pontosak, és ha az EU-tagállam az irányelvet nem ültette át határidőre. Ennek azonban csak közvetlen vertikális hatálya lehet, ami azt jelenti, hogy erre a közvetlen hatályra csak magánszemély hivatkozhat az EU-tagállamokkal szembeni bírósági ügyekben.)
Van azonban egy említésre méltó tendencia: az EU jogalkotása jelenleg a meglévő irányelvek rendeletekkel való helyettesítésének irányába halad. Miközben az energiacímke esetében egy keretrendelet már felváltotta a korábbi keretirányelvet, hasonló eljárás van folyamatban az új akkumulátor-rendelet esetében, és már tudjuk, hogy a meglévő általános termékbiztonsági és a környezetbarát tervezési irányelvet is új rendeletek fogják felváltani. Továbbá több, mint lehetséges, hogy a közeljövőben rendeletként módosul az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló (WEEE) irányelv. Ez a tendencia az uniós jogszabályok jobb harmonizációját fogja eredményezni.
Ami a harmonizált szabványokat illeti, azok – mint később látni fogjuk – csak önkéntes alkalmazások, melyek a gyártók számára kínálnak lehetséges műszaki megoldásokat.
Ha megpróbáljuk figyelembe venni az EU piacán forgalomba hozott termékekre vonatkozó összes releváns jogszabályt, könnyen összezavarodhatunk. Emiatt a kulcsfontosságú jogszabályok felsorolása előtt célszerű megérteni az uniós szabályok szerkezetét, szintjeit és tematikus típusait.
Az alkalmazandó legfontosabb jogszabályok két fő csoportja, amelyeket középpontba kell állítanunk, a következő:
- a harmonizált termékjogszabályok (az ezekhez tartozó fő iránytű a 2022. évi Blue Guide);
- és a fogyasztókra vonatkozó jogszabályok.
Van néhány további, az iparág számára fontos jogszabály is (az itt letölthető Útmutató 5. szakasza tartalmazza az ilyen jogszabályok listáját).
Harmonizált termékjogszabályok
A gyártói kötelezettségek alapján a következő főbb tematikus szabálytípusok azonosíthatók:
(i) GPSD – Általános termékbiztonságról szóló irányelv
Általánosságban vonatkozik a termékekre, ha azok nem tartoznak külön jogszabály hatálya alá.
(ii) Anyagkorlátozások
REACH, RoHS, SCIP, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok, F-gáz szabályozás stb.
(iii) Laboratóriumi vizsgálatok követelményei
Ez a megfelelőségi nyilatkozat alapja.
(iv)Dokumentum-követelmények
Megfelelőségi nyilatkozat és a műszaki dokumentáció.
(v) Címkézési követelmények
CE-jelölés, WEEE, energiacímkék, F-gáz jelölések stb.
(vi) Szabványok
Fogyasztókra vonatkozó jogszabályok
A fogyasztókra vonatkozó szabályozás – az e-kereskedelem és a digitalizáció növekvő fontossága miatt – nagyszámú, folyamatosan bővülő jogszabályt foglal magában. Ezért az itt letölthető Útmutatóban a termékjogszabályok e területének leglényegesebb részeire helyezzük a hangsúlyt:
- az EU Új fogyasztóügyi stratégiája és az új fogyasztói jogokról szóló irányelv;
- az új áruértékesítési irányelv; és
- az e-kereskedelemről szóló irányelv.
