Garanciális jogaink

Jótállási kisokos. Mit kell tudnom?

A három legfontosabb dolog, amit tudnom kell, a következő:

1. 2021. január 1-jétől változnak a kötelező jótállás szabályai.

2. A legfontosabb változás, hogy a jótállás időtartama a termék vételárának függvénye lesz: 10.000 – 100.000Ft vételár esetén 1 év, 100.001 – 250.000Ft vételár esetén 2 év, 250.000Ft vételár felett pedig 3 év kötelező jótállás jár az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet alapján.

3. A gyártók azonban a jövőben is dönthetnek úgy, hogy hosszabb idejű jótállást biztosítanak a termékeikhez a fogyasztóknak, mint amennyit a jogszabály előír.

Mi az a jótállás?

A jótállás egy fogyasztói jog, amelyet a köznapi szóhasználat “garanciaként” emleget.

Sok-sok kifejezést hallani a fogyasztói jogok érvényesítésére a termék vagy a szolgáltatás hibája esetén. Ilyen például a garancia, jótállás, kötelező jótállás, szavatosság, kiterjesztett garancia. Azonban nem mindig egyszerű ezek gyakorlati értelmezése és alkalmazása, ti. mikor élhetünk egyik vagy másik jogunkkal, és mire számíthatunk a kötelezett oldaláról. Időnként azt sem egyszerű megállapítani, ki is a kötelezett.

Garancia

Először is nézzük meg a legismertebb, talán leghétköznapibbnak mondható kifejezést, a garanciát. A garancia, mint jogi szakkifejezés, nem létezik a magyar jogszabályokban, csak a köznyelvben. Ha garanciáról beszélünk, akkor a jótállás jogi fogalmával állunk szemben. A garancia tehát a jótállást jelenti. Nézzük meg tehát, mi is az a jótállás.

Jótállás

A jótállás azt jelenti, hogy a jótállásra kötelezett (vagyis az eladó) a hibátlan teljesítésért olyan módon felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerülő termékhiba vagy egyéb minőségi kifogás esetén csak akkor mentesülhet, ha a bizonyítja (tehát itt a bizonyítási teher a jótállásra kötelezetten van, ez fontos!), hogy a hiba a teljesítés után keletkezett (tehát például azért, mert a fogyasztó a terméket nem rendeltetésszerűen használta).

A kötelező jótállás

A jótállásnak két formája van: az elsőt, a kötelező jótállást jogszabály alapozza meg. Ebben az esetben a jótállásra kötelezett (a kereskedő/eladó/vállalkozás) bizonyos esetekben köteles jótállást biztosítani a fogyasztónak. Hogy milyen esetekben, azt a 151-es rendelet határozza meg (részletesen ld. később).

A szerződéses jótállás

A jótállás másik formája, amikor az eladó szerződés keretében vállal jótállást. Ebben az esetben a jótállás feltételeit is maga a szerződés határozza meg (pl. a jótállási időt, illetve a kötelezettet).

Szavatosság

Szavatosság alatt 2014. március 15-ig a kellékszavatosságot értettük, nézzük meg ezért először, hogy mit jelent a kellékszavatosság.

A kellékszavatosság azt jelenti, hogy az eladó a termék hibájáért (azért a hibáért, ami a teljesítéskor, vagyis az eladáskor a termékben megvolt!) felelősséggel tartozik.

A bizonyítási teher attól függ, hogy a hiba mikor válik nyilvánvalóvá. Az első 6 hónapon belül ugyanis – fogyasztói szerződések esetén – vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt. Ha tehát a vásárlástól számított 6 hónapon belül hibásodik meg a termék, akkor az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba a termék eladásakor még nem volt meg (hanem az például a fogyasztó nem rendeltetésszerű termékhasználatára vezethető vissza), ha azonban 6 hónapon túl akarunk szavatossági jogunkkal élni, akkor nekünk kell bizonyítani, hogy a hiba már a vásárláskor is megvolt. Fontos újra kiemelni, hogy ez a jog nem illeti meg azokat, akik céges számlára vásárolnak!

Ha a szavatossági időn belül hibás teljesítésre hivatkozunk, és kiderül, hogy a hibában közrehatott az is, hogy elmulasztottunk eleget tenni karbantartási kötelezettségünknek (és egyértelműen így teszünk, ha nem végezzük el a használati útmutatóban leírt karbantartási teendőket!), akkor a karbantartási feladatok el nem végzéséből eredő hibák költségeit mi magunk vagyunk kénytelenek viselni a szavatossági időn belül is.

A PTK bevezetett egy új fogalmat is, ez pedig a termékszavatosság.

A termékszavatosság a gyártónak a termék hibája miatti, közvetlen, szavatossági jellegű helytállása a fogyasztóval szemben.

Fontos azonban, hogy ez a jog, akár csak a kötelező jótállás és a kedvezőbb kellékszavatossági jogok, csak a fogyasztókat illeti meg, és csak és kizárólag ingó dolog vásárlása esetén. Gyártónak minősülhet a termék előállítója vagy importőre, továbbá a forgalmazó (kereskedő/eladó/vállalkozás) is.

Ezzel az új intézménnyel a jogalkotó lehetőséget adott a fogyasztónak, hogy ingó dolog vásárlása esetén hibás teljesítéskor a szavatossági időn belül (azaz 2 éven belül) a szavatossági jogát az vállalkozóval (eladóval) vagy a gyártóval szemben érvényesítse. A kétéves határidő a termékszavatosság esetén azonban jogvesztő, és minden esetben (tehát a teljes 2 éves időtartam alatt) a fogyasztónak kell a hiba meglétét bizonyítani.

A termékszavatosság így több szempontból is szűkebben érvényesíthető a kellékszavatosságnál.

A kiterjesztett garancia

Most, hogy a jótállás és a szavatosság legfontosabb jellemzőit megismertük, nézzük meg, mire számíthatunk, ha ún. „kiterjesztett garanciát” kapunk vagy vásárolunk egy termékhez.

Kiterjesztett garancia, mint szerződéses jótállás (gyártói jótállás)

Amennyiben a gyártói márkaképviselet az eladó, akkor általában a „kiterjesztett garancia” alatt szerződéses jótállást érthetünk, vagyis az eladó a jogszabályi kötelezettségén túl vállalt jótállását. Ezt kaphatjuk ingyenesen vagy vásárolhatjuk, az eladó által biztosított lehetőségeknek megfelelően. Ebben az esetben, ha a gyártói márkaképviselet mint eladó adja a kiterjesztett jótállást, meghibásodás esetén a gyártói márkaszerviz fogja a hibát orvosolni.

Kiterjesztett garancia, mint biztosítás

Ha egy elektronikai áruházban, hipermarketben vagy internetes áruházban vásárolunk készüléket, és az eladó „kiterjesztett garanciát” kínál, az lehet, de nem biztos, hogy a gyártói márkaképviselet által nyújtott szerződéses jótállást jelenti. Az esetek egy részében ezek a „kiterjesztett garanciák” jellemzően biztosítási konstrukciók. Az eladó szerződést köt egy biztosító társasággal, s szolgáltatásként kínálja a „kiterjesztett garanciát” a fogyasztók részére.

Ebből két fontos dologra szeretnénk felhívni a figyelmet: egyrészt nagyon fontos a biztosítás apró betűs részeit is elolvasni, hogy fogyasztóként tisztában legyünk azzal, mikor és milyen szolgáltatást is kapunk majd meghibásodás esetén a pénzünkért (ugyanis ez lehet sokkal szűkebb, mint a gyártói jótállás által biztosított szolgáltatások). Továbbá ezekben az esetekben előfordulhat, hogy a biztosító társaság által szerződtetett szerviz nem a gyártói márkaképviselet hivatalos szerviz partnere, így nem biztos, hogy meghibásodás esetén olyan szervizes kolléga érkezik a készülékünk megjavítására, aki megfelelő technikai háttérrel és alkatrészpótlási lehetőséggel rendelkezik. A mai modern készülékek esetén a hiba azonosítása gyakran számítógépes rendszeren keresztül történik, és a gyártói szervizek és szervizpartnerek rendelkeznek ehhez megfelelő technológiával, továbbá a készülékekhez megfelelő szakmai és technikai ismeretekkel, valamint megfelelő alkatrészekkel, így gyorsan és hatékonyan tudják orvosolni a problémákat.

Ezért azt is fontos annak is utánajárni, ki is fog a segítségünkre sietni, ha „kiterjesztett garanciát” vásárolunk.

2021. január 1-jétől erre kiemelten figyelmet kell fordítani, ha egy termék ára jótállási kategóriát vált egy-egy akció keretében! Például, amennyiben egy 109.000Ft-os termék egy akció keretében 99.000Ft lesz, a kötelező jótállás 2 évről 1 évre csökken. Lehetséges, hogy a kereskedő ilyenkor is kínál „kiterjesztett garancia” vásárlási lehetőséget, de ez nem biztos, hogy ugyanazt a szolgáltatást takarja, amelyet jogszabályi jótállás alapján a gyártó biztosít számunkra. Előfordulhat, hogy végül ugyanúgy 109.000Ft-ot fizetünk a termékért, de a második év garanciális szolgáltatása nem ugyanaz, mint az elsőé.

Kit illet meg a kötelő jótállás?

A kötelező jótállás a fogyasztókat illeti meg.

Nagyon fontos szabálya a PTK-nak, hogy fogyasztó csak természetes személy lehet. A fogyasztói szerződések a vállalkozás és a természetes személy között jönnek létre. Mint látni fogjuk, a kötelező jótállás és a termékszavatosság, valamint a szavatossági jogok csak a fogyasztókat megillető jogosultságok. Ebből következik, hogy ha céges számlára vásárol valaki, akkor nem minősül fogyasztónak, így nem illetik meg a fogyasztói jogok. Ebben az esetben vállalkozás és vállalkozás között jön létre szerződés, mely nem minősül fogyasztói szerződésnek, így jótállás csak akkor illeti meg a vásárlót, ha az eladó azt szerződésben kifejezetten vállalja (és természetesen a szerződésben vállalt feltételek szerint). Egyebekben csak általános, szűkebb jogosítványokat adó szavatossági jogot érvényesíthetőek (ebben az esetben a szavatossági idő nem 2, hanem 1 év, és nincs hibás teljesítési vélelem sem).

Mikor illet meg engem, mint fogyasztót a jótállás?

Akkor illet meg engem, mint fogyasztót a kötelező jótállás, ha a vállalkozás (vagyis az eladó) hibásan teljesít.

Akár garanciáról, akár jótállásról vagy szavatosságról van szó, mindnek alapja a hibás teljesítés. A PTK főszabálya szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás vagy termék a teljesítés időpontjában (pl. termék vásárlása esetén az eladás/vásárlás időpontjában) nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Ha a jogosult a hibát a teljesítéskor ismerhette vagy ismernie kellett, nem beszélhetünk hibás teljesítésről.

Fontos tudni, hogy a PTK is ismeri a hibás teljesítési vélelmet, mely szerint a fogyasztó és vállalkozás közti szerződés esetén az első 6 hónapban felfedezett hibánál vélelmezni kell, hogy a hiba a teljesítéskor is megvolt. Ez azt jelenti, hogy ha 6 hónapon belül fedezzük fel a hibát, akkor a vállalkozást (eladót) terheli annak bizonyítása, hogy a hiba a teljesítést követően keletkezett.

Sokan azt gondolják, hogy a jótállási/szavatossági időn belül bármilyen, a készülék beüzemeléséhez vagy működéséhez kapcsolódó probléma, nehézség hibának minősül, és a jótállásra kötelezett köteles minden esetben ingyenesen a fogyasztó segítségére állni. Ez azonban téves elképzelés.

Nem minősül a jótállás és kellékszavatosság körébe eső hibának:

1. a fogyasztási cikkel kapcsolatos olyan probléma, melynek megoldására a fogyasztó képes és köteles (a fogyasztót a fogyasztási cikkel kapcsolatos probléma megoldására képesnek és kötelesnek kell tekinteni minden, a fogyasztási cikk használati útmutatójában leírt tevékenység elvégzése vonatkozásában);

2. az a meghibásodás, mely abból származik, hogy a fogyasztó a fogyasztási cikk használati útmutatójában meghatározott karbantartási kötelezettségének nem tett eleget;

3. a készülék csatlakozási/bekötési/beépítési környezetének hibája miatt a készülék által jelzett vagy a készülékben keletkező hiba; továbbá

4. a készülék olyan hibája, mely az üzemeléstől független külső behatás vagy nem rendeltetésszerű használat eredménye.

Amennyiben ezen feladatok elvégzését kéri a fogyasztó a kötelezettől, az nem minősül a jótállás/szavatosság körébe eső tevékenységnek, így a kötelezett ezért díjat számíthat fel.

Mennyi ideig illet meg engem, mint fogyasztót a jótállás?

Főszabályként attól függ, mennyibe kerül a termék: 10.000 – 100.000Ft vételár esetén 1 év, 100.001 – 250.000Ft vételár esetén 2 év, 250.000Ft vételár felett pedig 3 év kötelező jótállás jár.

A gyártók azonban dönthetnek úgy, hogy a jogszabályban foglalt kötelező időtartamnál hosszabb jótállást biztosítanak a termékeikhez. Ide kattintva megtudhatja, mely gyártók biztosítanak hosszabb jótállást!

Fontos az is, hogy mikor kezdődik a jótállás, illetve, hogy mikor nyugszik (azaz mely időszakok nem számítanak bele a jótállás idejébe; ilyen például a kötelezett, de ilyen a jogosult késedelme is). Az oldal alján letölthető Jótállási útmutatóban ezekről is részletesen olvashat!

Mire van szükségem ahhoz, hogy a jótállási igényemet érvényesíteni tudjam?

Két dologra van szükségem a jótállási jogom érvényesítéséhez: a kitöltött jótállási jegyre és a számlára.

A 151-es rendelet szerint a jótállási jegy önmagában is elegendő a jótállási jogom érvényesítéséhez, azonban a számla megléte több ok miatt is szükséges:

1. ezzel tudom igazolni, hogy fogyasztó vagyok (vagyis nem céges számlára vásároltam);

2. ezzel tudom igazolni a vételárat (ez ugyanis nem kötelező eleme a jótállási jegynek), ami a jótállási idő alapja;

3. ha úgy alakul, hogy elállok a szerződéstől, akkor is ezzel tudom igazolni a részemre visszafizetendő vételárat

Nagyon fontos ezért, hogy a számlát (vagy nyugtát) mindig tűzzük hozzá a jótállási jegyhez!

Mire figyeljek még?

1. arra, hogy az eladó pontosan töltse ki a jótállási jegyet, és le is bélyegezze;

2. arra, hogy a számlán minden termék pontosan, tételenként szerepeljen (az nem jó, ha az szerepel a számlán, hogy “gyűjtő”);

3. arra, hogy a számlán a termék pontos megjelölése mellett a vételára is pontosan szerepeljen.

Vannak-e speciális jótállási feltételek?

Főszabályként a vállalkozás (eladó) a 151-es rendeletben foglaltakon túl további jótállási feltételeket nem határozhat meg.

Ez alól három kivétel van:

1. a gázüzemű készülékek üzembe helyezése;

2. a fluortartalmű hűtőközegekkel üzemelő berendezések (pl. klímaberendezések és épületek hűtésére, fűtésére, illetve melegvíz előállítására szolgáló hőszivattyús berendezések) üzembe helyezése; továbbá

3. speciális elektromos bekötést igénylő beépített készülékek (főzőlap).

Ezekben az esetekben az extra előírást a megfelelő, jogszabályban meghatározott engedéllyel rendelkező szerviz általi beüzemelés jelenti. Ezért a tevékenységért (beüzemelés) az üzembe helyező díjat számíthat fel. Ezzel az extra költséggel a fogyasztónak számolnia kell, ha ilyen készülékeket vásárol, s a kötelezett előírhatja a jótállási kötelezettség feltételéül, hogy a fogyasztó jótállási igénye érvényesítésekor hitelt érdemlően igazolja felé a jogszabályban meghatározottaknak megfelelő üzembe helyezést.

Az oldal alján letölthető Jótállási útmutatóban ezekről is részletesen olvashat!

Hova forduljak, ha a jótállási igényemet érvényesíteni szeretném?

Ha a jótállási igényemet érvényesíteni szeretném, fordulhatok az eladóhoz vagy közvetlenül a javítószolgálathoz is.

Az APPLiA Magyarország gyártói azt javasolják, hogy amennyiben a jótállási jegyről vagy a készülék gyártójának honlapjáról megismerhető a javítószolgálat (vagyis a szerviz) elérhetősége, akkor forduljanak közvetlenül a szervizhez!

Az APPLiA Magyarország gyártóinak szervizelérhetőségeit ide kattintva is megismerhetik!

Mire figyeljek?

1. ha a szervizhez fordulok, akkor is vinnem kell a jótállási jegyet és a számlát;

2. ha rögzített berendezéssel kapcsolatban szeretném a jótállási jogomat érvényesíteni, akkor hívjuk ki a szerelőt (semmiképpen ne vigyük be a szervizbe vagy vigyük vissza az eladóhoz a készüléket, akkor sem, ha háromnapos cserét szeretnénk érvényesíteni).

Hogy melyek azok a rögzített berendezések, és miért a helyszínen kell őket a szerelőnek megtekinteni, arról a következő pontban olvashatnak!

Mik azok a helyhez kötött berendezések?

Rögzített készüléknek tekintendők azok a készülékek, melyek használatához az elektromos hálózatra történő csatlakozáson túl további, a lakás/ház egyéb speciálisan kialakított bekötéséhez (pl. víz, gáz) vagy hálózatához (pl. wifi, telefon, internet vagy tévészolgáltató hálózat), továbbá levegőrendszeréhez (pl. kéményrendszer, légelvezetés) való csatlakoztatás is szükséges.

Rögzített készüléknek tekintendők a víz- és levegőbekötésű hőszivattyúk, a beépített készülékek, és a fix bekötésű (háromfázisú rendszerben üzemelő) készülékek is. A javítás szempontjából a rögzített készülékek sorsát osztja az az elektromos berendezés is, melynek üzembe helyezése, bekapcsolása esetén az elektromos hálózat zavart jelez (pl. levágja a biztosítékot).

Mire figyeljek?

A rögzített készülékek esetén jelentkező hiba lehet, hogy nem a készülékben magában van, hanem az üzemelési körülményekben, ezért semmiképpen nem szabad ezeket a készülékeket visszavinni, hanem fontos, hogy az üzemelési körülmények között kerüljenek vizsgálásra. Ezért abban az esetben, ha rögzített berendezéssel kapcsolatban szeretnénk hibát jelezni és jótállási igényt érvényesíteni, akkor hívjuk ki a szerelőt!

Az APPLiA Magyarország gyártóinak szervizelérhetőségeit ide kattintva is megismerhetik!

A rögzített berendezésekről az oldal alján letölthető Jótállási útmutatóban ezekről is részletesen olvashat!

Mikor kérhetek javítást, cserét, és mikor állhatok el a szerződéstől (azaz kérhetem vissza a vételárat)?

A 151-es rendelet és a jótállási jegyek is részletesen leírják a fogyasztói jogainkat. Az alábbiakban mi is igyekszünk a legfontosabb lépéseket összefoglalni:

Fogyasztó átadja* a szerviznek a készüléket  ———– >  a szerviz megvizsgálja  ———– >  két lehetőség: (i) javítható

(ii) nem javítható

Ha javítható ———– >  30 napon belül javítás

Ha nem sikerül a javítás 30 napon belül ———– > négy lehetőség:

(i) fogyasztó megvárhatja a javítás végét

(ii) készülék cseréje

(iii) ha nem lehetséges a csere, elállás (azaz a számlán szereplő vételár visszafizetése)

(iv) csereutalvány kiállítása a vállalkozás által

Ha nem javítható ———– >  három lehetőség:

(i) 8 napon belül csere

(ii) elállás (azaz a számlán szereplő vételár visszafizetése)

(iii) csereutalvány kiállítása a vállalkozás által

A jótállási idő egy adott évén belül három, igazoltan javítószolgálat általi javítást követően, ha negyedszerre is meghibásodik a készülék ———– > hat lehetőség:

(i) fogyasztó negyedszerre is javíttat

(ii) fogyasztó a vételár csökkentését kéri

(iii) fogyasztó kijavítja vagy mással kijavíttatja a készüléket a vállalkozó költségére

(iv) készülék cseréje 8 napon belül

(v) ha nem lehetséges a csere, elállás (azaz a számlán szereplő vételár visszafizetése)

(vi) csereutalvány kiállítása a vállalkozás által *Átadásnak minősül a szerviz házhoz hívása is!

Fontos megjegyezni, hogy a csereutalvány intézményét a jogszabályok nem ismerik, a gyakorlatban azonban gyakran találkozhatunk vele.

A jótállási útmutatóban a fogyasztói jogainkról is részletes információkat talál.

További információkért töltse le a Jótállási útmutatót itt! Az ITM fogyasztóvédelmi honlapját itt érhetik el!