Az Európai Bizottság 2020. november 13-án közzétette az Új Fogyasztói Stratégiát, melynek céljai a következők:
- a zöld és a digitális átállás, a COVID-világjárvány és a COVID utáni helyreállítási tervek révén a fogyasztói jogok és fogyasztói szerepvállalás lehetőségeivel kapcsolatos új kihívások kezelése;
- a kiszolgáltatott fogyasztók hatékonyabb védelme a COVID-19 válság és annak lehetséges utóhatásainak új gazdasági valóságában; és
- foglalkozni a globalizáció korában egyre növekvő jelentőséggel bíró nemzetközi együttműködés és hatékony jogérvényesítés ügyével a fogyasztói jogok biztosítása érdekében.
Az Új Fogyasztói Stratégia kulcseleme az új Fogyasztói jogokról szóló irányelv (CRD) (EU) 2019/2161 irányelv), mely négy korábbi irányelv helyébe lép.
A részletes CRD-útmutató magyarázatot ad a következőkkel kapcsolatban:
- más uniós jogszabályokkal való kölcsönhatás;
- olyan szerződések, melyekben a fogyasztó személyes adatokat ad meg;
- online piacterek kötelezettségei;
- keresési eredmények átláthatósága;
- személyre szabott ár;
- a fogyasztó kéretlen felkeresések vagy meglátogatások során kötött szerződésektől való elállási joga;
- a fogyasztó online digitális tartalomra vonatkozó szerződésektől való elállási joga;
- az elállási jogról a kereskedő általi tájékoztatás elmulasztásának következményei;
- végrehajtás és szankciók.
Ami a termékeket illeti, nem feledkezhetünk meg az Áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló új irányelvről ((EU) 2019/771), mely 2022. január 1-jén lépett hatályba. Ez az új irányelv szabályozza a jogi és kereskedelmi jótállásra vonatkozó kulcsfontosságú szabályokat, immár magába foglalva a digitális tartalmakra vonatkozó szabályokat is (szoftverfrissítési kötelezettség!).
Ki kell hangsúlyozni, hogy még ha ez az irányelv kétéves jogi garanciális eszközök alkalmazását is javasolja az EU-tagállamok számára, ez a jogi eszköz EU-szerte jelentős eltéréseket mutat.
Fontos megjegyezni azt is, hogy ez az irányelv a közeljövőben a Javításhoz való jogra vonatkozó kezdeményezésnek megfelelően módosulni fog.
Az Áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelv részletes jogi értelmezése itt érhető el.
Az E-kereskedelemről szóló irányelv (2000/31/EC) az online szolgáltatások alapvető jogi kerete az EU-ban. Célja a határokon átnyúló online szolgáltatások akadálymentesítése.
Az EU összpontosít arra, hogy meghatározza a megfelelő e-kereskedelmi keretrendszert, és megakadályozza azon fogyasztókkal és vállalkozásokkal szembeni tisztességtelen megkülönböztetést, akik az EU-n belül online tartalomhoz hozzáférnek, vagy árukat és szolgáltatásokat vásárolnak.
Példák az e-kereskedelemről szóló irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatásokra:
- online információs szolgáltatások;
- termékek és szolgáltatások online értékesítése;
- online hirdetés;
- szakmai szolgáltatások; és
- szórakoztatóipari- és alapvető közvetítői szolgáltatások, a szolgáltatás igénybe vevője számára ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat – úgymint a reklámokból finanszírozott szolgáltatásokat is – magában foglalóan.
Közelgő jogszabályok, amelyek nagy valószínűséggel érinteni fogják a gyártók jövőbeli termékekkel kapcsolatos kötelezettségeit:
- Adattörvény (Data Act)
- Digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag
Vonatkozó jogszabályok:
Fogyasztóvédelemről szóló (EU) 2019/2161 irányelv
Áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló (EU) 2019/771 irányelv
