Bízhatunk a címkében
Időnként fel-felbukkannak sajtóhírek, melyek azt sugallják, hogy az energiacímkén feltüntetett adatok, információk nem fedik a valóságot. 2016-ban például az egyik ilyen cikk azt állította, hogy minden ötödik címke hamis adatot közöl, a gyártók megtévesztik a fogyasztókat a fogyasztási adatokról.
Ha ezt olvassuk, nyilván nagyon bosszúsak leszünk, mert ki szereti, ha megtévesztik, átverik.
A kérdés tehát az:
Vajon bízhatunk-e az energiacímkében?
Először is vizsgáljuk meg a szóban forgó cikket (sok helyen és formában megtalálható a neten, az Olvasóra bízzuk, hogy megkeresi-e)! Ha alaposan utánajárunk, kiderül, hogy nem is magyar, hanem az EU más országaiban végzett felmérésről volt szó. A felmérés keretében összesen 26 (!) db készüléket vizsgáltak. A kiválasztás szempontjairól, a tesztelés folyamatáról semmit sem lehetett megtudni a cikkből. Vajon ez így reprezentatív mintának, hiteles statisztikának minősül-e? (Ne feledjük, legyünk KÉTKEDŐK!)
A magyar sajtó és média számos képviselője gyakorlatilag utánajárás nélkül, szinte szó szerinti fordításban közölte a cikket, mintha az Magyarországon aktuális és igaz lenne. Egyetlen kivétel volt, és elismerésül és köszönetképpen álljon itt most a hírszerkesztő neve: a Kossuth Rádió Napközben című adásából Domokos István volt az egyetlen, aki a CECED Magyarországnál rákérdezett, hogy mi a helyzet, ez igaz-e, mit kell tudnunk, a hazai fogyasztók bízhatnak-e a címkében.
Ezen kérdés megválaszolásához szeretnénk hasznos információkat nyújtani az alábbiakban.
A gyártók az energiacímkén feltüntetésre kerülő információkat jogszabályokban és szabványokban meghatározott módon elvégzett mérések alapján tüntetik fel. Ezeket a méréseket, annak érdekében, hogy az egyes gépeken feltüntetett adatok egymással összehasonlíthatóak legyenek, egységes, szabványkörülmények között kell végrehajtani.
A CECED Magyarország és a CECED nemzetközi szervezete egyértelmű álláspontja szerint minden gyártónak meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak, és valós információkat kell deklarálni, mert minden fogyasztónak joga van ahhoz, hogy korrekt információkat kapjon a gyártóktól.
A CECED Magyarország és a CECED nemzetközi szervezete elkötelezett amellett, hogy a piacfelügyelet erősödjön és az eredmények nyilvánosságra kerüljenek.
A fogyasztóvédelmi hatóságok rendszeresen vizsgálják, hogy a boltokban kapható készülékeken feltüntetett adatok megfelelnek-e a valóságnak. Az alábbi táblázatok bemutatják a hazai fogyasztóvédelmi ellenőrzések elmúlt évek vizsgálatainak eredményeit:
2011 Vizsgált készülék Vizsgált típusok száma Energiaosztály-hiba (%) Fogyasztásiérték-hiba (%) hűtők, fagyasztók 522 0 0 mosógépek 379 0,5 0,3 szárítógépek 31 3,2 0 Forrás: http://fogyasztovedelem.kormany.hu/jelentesek (a táblázat a korábbi, NFH-honlap adataiból készült) 2013 Vizsgált készülék Vizsgált típusok száma Energiaosztály-hiba (%) Fogyasztásiérték-hiba (%) hűtők, fagyasztók 835 0,24 0 sütők 384 5,73 5,73 mosógépek 647 0 0 Forrás: http://fogyasztovedelem.kormany.hu/jelentesek (a táblázat a korábbi, NFH-honlap adataiból készült) 2014 Vizsgált készülék Vizsgált típusok száma Energiaosztály-hiba (%) Fogyasztásiérték-hiba (%) mosogatógépek 295 0 0,34 Forrás: http://fogyasztovedelem.kormany.hu/jelentesek (a táblázat a korábbi, NFH-honlap adataiból készült) 2015 Vizsgált készülék Vizsgált típusok száma Tartalmi meg nem felelés (%) hűtők, fagyasztók 4639 fajta termék összesen 0,9 sütők 2,46 mosógépek 0,82 Forrás: http://fogyasztovedelem.kormany.hu/jelentesek
Láthatjuk tehát, hogy a hazai fogyasztóvédelmi hatóságok eléggé alapos ellenőrzéseket szoktak eszközölni, és a hiba %-ok rendkívül alacsonyak (valójában meg sem közelítik a „minden ötödik”, vagyis a 20%-os hibát).
De uniós szinten is zajlanak – a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok összefogásával – ellenőrzési és tesztelési programok. Ilyen program például az ATLETE (appliance testing for energy label evaluation). Ennek keretében először a hűtők, majd egy későbbi kampány során a mosógépek energiacímkéin megjelenített információk megfelelőségét vizsgálták. Az eljárások és az eredmények megtekinthetők a www.atlete.euhonlapon.
Összefoglaló az ATLETE projektről (hűtőgépek)
Minek a rövidítése az ATLETE?
Appliance Testing for Energy Label Evaluation
A projekt 75%-ban az EU által finanszírozott projekt volt, melynek célja az EU piacokon kapható hűtőgépek, fagyasztók és a kombi gépek egyes technikai paraméterei gyártói deklarációinak ellenőrzése.
Meddig tartott a projekt?
2009. júniustól 2011. májusig
Kik vettek benne részt?
Projekt partnerek:
- ISIS (Institute of Studies for the Integration of Systems) – projekt kordinátor
- CECED – laboratóriumok kiválasztása (23-ból 4 laboratórium került kiválasztásra és vett végül részt a tesztekben), továbbá a tesztek menedzselése
- ENEA (Italian National Agency for New Technology, Energy and the Environment) – általános projekt feltételek kidolgozása és az eredmények értékelése
- SEVEn (Energy Efficiency Center, cseh) – kommunikáció
- ADEME (French Environment and Energy Management Agency) – előzetes háttérelemzések, tagállami piacfelügyeleti tevékenységek elemzése
Mi alapján válogatták ki a tesztelt készülékeket?
A GFK készített egy 1039 készüléket tartalmazó listát. Ezeket a készülékeket 24 tagállam (Mo. is!) piacát elemezve készítette, méghozzá úgy, hogy az 1% fölötti piacrésszel rendelkező modellek TOP15 listáját, és a 0,1-1% közötti piacrészesedésű modellek TOP10 listáját összesítette.
Ezekből kerültek kiválasztásra az EU TOPsellerek (>0,1%) és a nemzeti TOPsellerek (>1%).
Összesen 80 modellt teszteltek a projekt során, 9 ország piacáról vásárolva. Magyarországról nem vásároltak, a tesztelt modellekből 9 kapható Magyarországon.
Hogyan értékelte az előzetes hatástanulmány a magyar piacfelügyeleti hatóság energiacímke-ellenőrzési tevékenységét?
Kiemelésre került, hogy Magyarországon végeznek a leggyakrabban az EU-n belül ilyen ellenőrzést. A hazai ellenőrzések során a megfelelőség 90% fölötti, és ezzel Magyarország a legjobb helyen áll az EU-ban.
Milyen technikai paramétereket teszteltek a projekt során?
- energiaosztály és energiafelhasználás
- tárolási kapacitás
- tárolási hőmérséklet
- fagyasztó kapacitása
- felmelegedési idő
Mi alapján történtek a tesztek?
EU standardok alapján: EN153:2006 és EN ISO 15502:2005
Hogy zajlott a tesztelés?
A kiválasztott 80 modellből vásároltak egy-egy darabot, ezeket tesztelték. Ami megfelelt minden paraméter tekintetében, az MEGFELELT lett.
Ha az első teszt során bármely (akár egy vagy több) paraméter tekintetében a készülék nem felelt meg, akkor következett a második teszt. Ehhez ugyanazon modell további 3 db készülékét szerezték be és mindhármat tesztelték.
Mi az az Önkéntes Protokoll (Voluntary Protocol)?
Az érintett gyártók a projekt elején eldönthették, hogy aláírják-e az Önkéntes Protokollt. Ezzel magukra nézve kötelezőnek ismerték el a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit, ugyanakkor lehetőségük nyílt az első teszt után, amennyiben a készülék NEM FELELT MEG, azonnali korrekcióra.
Erre a Protokollt alá nem író gyártóknak nem volt lehetőségük. Minden hűtőben érintett CECED tag (10 gyártó) aláírta a Protokollt. További 12 gyártó, mely nem CECED tag is aláírta, 22 nem CECED-tag gyártó pedig nem (összesen 40 gyártó modelljeit tesztelték).
Mi a következménye, ha egy készülék nem felelt meg?
Az eredményekről minden tagállami piacfelügyeleti hatóságot értesítettek. Az eredmények nyilvánosak, azok – a részletes teszteredményekkel együtt – megtekinthetők a www.atlete.eu honlapon április 12 óta (ezen a napon, az EU Sustainable Energy Week keretében megrendezésre került konferencián publikálták a nyilvánosság felé az eredményeket). Ugyanakkor jogilag az eredmények nem adnak alapot sem szankcióra, sem fogyasztói panaszra. Erre csak a piacfelügyeleti hatóságok döntései adnak alapot.
Mi lett a tesztek eredménye?
A részletes eredmény megtekinthető a www.atlete.-eu honlap nyitólapján. Hogy értékeli az eredményeket a CECED?
A CECED álláspontja szerint minden gyártónak meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak, és valós információkat kell deklarálni.
Minden fogyasztónak joga van ahhoz, hogy korrekt információkat kapjon a gyártóktól.
A CECED elkötelezett volt és a jövőben is elkötelezett amellett, hogy a piacfelügyelet erősödjön és az eredmények nyilvánosságra kerüljenek. Ugyanakkor a CECED csak az egész iparág nevében tud fellépni és nem kommentálja az egyes teszteredményeket.
